Egy kert megépítése szép zöld pázsitfelület kialakítása nélkül elképzelhetetlen. A kertben a sportolás, szaladgálás és játszás fő színtere.
14 éves tapaszatallattal vállaljuk kertek, közintézmények, ipari területek füvesítési munkáit. A két leggyakrabban használatos füvesítési eljárás ezeknél, a gyepszőnyeges és a fűmagvetéses füvesítés. Amennyiben nem tudja, hogy Önnek mlyik eljárás lenne a megfelelő úgy erről külön cikkünkben olvashat: Fűmag vagy gyepszőnyeg?
Alábbiakban a füvesítési eljárások legnagyobb buktatóira szeretném felhívni a figyelmét.
Füvesítés időpontja
Amennyiben fűmagos füvesítést választunk, úgy fontos tudnunk melyik időszakot szánjuk erre. Amennyiben nincs öntözőrendszer a kertben úgy érdemes ápr. 20 előtt és aug. 20 után füvesítenünk. Ilyenkor nagyobb eséllyel kap a csírázó fű természetes csapadékot. Nyári vetésnek nem sok értelme van, ha csak nem tudunk állandó felügyeletet biztosítani az öntözés megoldásához. Automata öntözőrendszer mellett gyakorlatilag egész évben lehet füvesíteni, bár a túl korai és késői füvesítés hátránya, hogy a gyommagok nagy eséllyel, alacsonyabb hőmérsékleten is növekedésnek tudnak indulni és ezzel nagy előnyre tesznek szert. A késő őszi füvesítéskor a magok még csírázásnak tudnak indulni és így télen a növekedésük leállásakor, fogékonyabbak a betegségekkel szemben.
Fagymentes időben késői füvesítéskor érdemes inkább a kora telet választani a füvesítésre. Ezt tél alá vetésnek nevezik. Ilyenkor a fű már nem képes csírázásnak indulni. Viszont ennek is vannak buktatói. Ilyenkor a fűmagok egész télen rossz körülményeknek vannak kitéve. A területen egész télen nem lehet keresztüljárni, az olvadó hó megfolyásokat csinálhat, éhes madarak, tavaszi melegedő időjárással az erős szélfúvások, elvihetik a magokat stb. Gyepszőnyeges füvesítésnél az alkalmazható időpontok száma, jóval szélesebb, bár az öntözés módjával, mennyiségével ez is erősen összefügg.
Füvesítés napján, különösen tavasszal gyakori, hogy az időjárás keresztbetesz a munkánknak.
A felmelegedő nappali hőmérséklet, a hazánkba betörő melegebb légáramlatok, erős széllökéseket, zivatarokat hoznak magukkal. Talán nincs is olyan kertész, aki miután befejezte a füvesítési talajmunkákat (talajforgatás, egyengetés, hengerezés, simítás) és a láthatáron észrevesz egy sötét felhőt, nem mond el egy imát. Csak most le ne szakadjon az ég! Szerencsésebb ha még a fűmagok kiszórása előtt történik, ilyenkor csak a füvesítés idejét kell eltolni. Amikor 15-20 perc alatt több 10 mm csapadék hullik le úgy nincs az a bedolgozási technika ami megakadályozza a fűmagok kimosódását. A lejtős területek még inkább kitettek ennek. Éppen ezért érdemes figyelemmel kísérni ilyenkor az időjárási előrejelzést és friss radarképeket. Ilyen esetekre mi sem vállalunk a fűmagok elszórását követően garanciát, ezért is amikor zivatarok nagyobb eséllyel előfordulhatnak mindig inkább a gyepszőnyeges füvesítést tanácsoljuk választani.
Gyomirtás, régi gyep eltávolítása
Természetesen gyomoktól mentes pázsitot csak laboratóriumi körülmények között lehet előállítani, azonban segíthetjük a fűmagok megerősödését azzal, hogy más térélősködő, kétszikű évelő és egynyári gyomok egyedszámát csökkentjük. A gyomirtásnak az időpontját a hatékonyság növelése érdekében fontos megválasztani. 10° - 15° C feletti hőmérsékletet válasszunk. A kipermetezést száraz levelekre szabad végezni. A permetezés előtt legalább 1 héttel ne nyírjunk füvet, mivel a gyomirtó vegetatív szerveken keresztül szívódik fel, majd pusztítja el az egész növényt. Ez hőmérséklettől függően néhány órától, néhány napig is eltarthat. A felszívódás ideje alatt a lehulló csapadék csökkenti a hatásfokot. Amennyiben aszályos idő van, úgy a gyomirtást az első csapadékos nap után, 1 héttel végezzük. Erős napsugárzásban a gyomok viaszos védőréteget fejlesztenek (különösen igaz ez az idősebb gyomok levelére), ami szintén csökkenti a felszívódás esélyét. Ezért a délelőtti órák a legalkalmasabbak a permetezésre.
A glifozát-hatóanyagú gyomírtóktól hamarosan végleg búcsút inthetünk. Mivel erősen rákkeltőek. Így ezeknek használatát már érdemes fontolóra venni és más alternatíva irányába fordulni. Amennyiben még használná úgy a glifozát hatóanyagú gyomírtók félig érett gyommagokat is képesek idővel elpusztítani, azonban a már beérlelt magokat ez nem pusztítja el. A totális felszívódás és kiirtás 2-3 hét átlagosan ezért ezzel mindenképpen számoljon. Kora tavaszi vagy késő őszi füvesítésnél, hűvösebb időszakban, 1 hónapot is kell várni a kezelést követően. A gyomirtóval kezelt növényi maradványokat a talajba forgatni, tilos! Gépi, vagy kézi módszerrel kell ezt, egy vékony talajréteggel eltávolítani. A letermelt növényi maradványokat komposztálni szintén tilos, ezért azt el kell szállítani.
Füvesítés előtti talajfertőtlenítés a talajkártevők ellen
Amennyiben a talajunkba nagy egyedszámban vannak olyan lárvák (pl.: pajor, drótféreg), amik a fű és növényeink gyökérzetét károsítják, úgy ajánlott a talajba, füvesítés előtt talajfertőtlenítő granulátumot forgatni. Ez víz hatására folyamatosan lebomlik, gázosodik és a talajéletet csökkenti. Ne alkalmazzuk, ha a kártevő pajoroknak nincs jelenléte, mert ezzel feleslegesen is hasznos élőlényeket kiirthatunk.
A lárvák óriási pusztítást tudnak végezni. Füvesítés előtt mindenképpen gondoljon erre, akár melyik füvesítési eljárást is választja.
Az erősen túlöntözött gyepeknél (ez általában később jelent problémát) még nagyobb pusztítást tud végezni a lószunyog lárvája, ami szépen napról-napra kiírtja általában nagy egyedszámban a teljes gyepünket. A talajfertőtlenítőt ha ilyen helyen kiszórunk és beöntözünk rövid idő alatt kikergeti a lárvák egy nagyobb részét, amik ezután a föld feletti részeket, hajtásokat kezdik el tövig lerágni. Ezért erre a biológiai szerek hatásosabbak. Problémát szokott jelenteni sok kertben a hangya jelenléte is.
Vegyszeres úton Force 5G talajfertőtlenítő vagy biológiai szerként az Artis, Nematop is jó lehet a pajorok, drótférgek, lótücsök ellen. Hangyára Artis vagy Kentaur 5G nevű vegyszereket használhatunk többek között.
Fűmagvetés
A talaj tápanyagban gazdag legyen, szerkezete közepesen kötött. A rendezett terület talaját miután megforgattuk a füvesítés módjának megfelelően tömöríteni szükséges. A talaj felső rétege nem tartalmazhat 1 cm-nél nagyobb talajrögöket. Ennél nagyobbakat össze kell gereblyézni és el kell távolítani. A fűmagvetés előtt a talajnak, porhanyósnak, alacsony vízkoncentrációjúnak kell lennie. A fűmagkeverék a környezeti tényezőknek meg kell, hogy feleljen. A fűmagon nem érdemes spórolni, az ajánlott fűmagsűrűséget kis mértékben érdemes túllépni. A túl sűrűn kelő fű legalább olyan rossz, mint a ritka. A fű megerősödéséhez nem nitrogén túlsúlyos indító műtrágyát ajánlott kijuttatni. A fűmagokat 0.5, maximum 1 cm talaj mélységbe kell bedolgozni. A talajt ezután ismételten hengerezni szükséges.
Miután elvégeztük a fűmagok lehengerezését az, egyik legnagyobb odafigyelését igénylő témakör az öntözés. Automata öntözőrendszer működése mellett, inkább talajnedvesség ellenőrzési feladatunk van. Ott a rendszer a beállított időpontokba kis vízadagokkal nedvesen tartja a magokat. Esőben pedig nem öntöz.
Fűmagvetést követő öntözés
Fontosabb megemlíteni itt a kézi öntözést, mert itt követnek el gyakori hibákat. A fűmagok öntözése kíván legnagyobb figyelmet. A területet csak kis porlasztású, de széles vízsugárral szabad öntözni. Azt is inkább, esőztetően és a szórófej gyors mozgatásával. Első öntözés alkalmával kb. 10 cm mélységű talajréteget kell átnedvesítenünk, ami közép kötött talajon kb 10 mm csapadéknak felel meg. Amint elkezd a talaj felszíne hosszabb ideig fényleni, abba kell hagyni az adott terület öntözését. Ezt követően csak az állandó nedvesen tartás a cél. Nem szabad, hogy a talaj kiszáradjon, mert a csírázás sikeressége ezzel is csökken. Nyáron akár 1.5 - 2 óránként is szükséges lehet a terület öntözése.
Azonban a túl sok csapadék is legalább ilyen káros. A fűmagok csírázásához levegőre is szükség van, így ha állandóan vízzel van telítődve talajunk, úgy az a fűmagok pusztulásához vezethet.
A fűmagok növekedésével arányosan lehet növelni az egyszeri folyadék kijuttatást és csökkenteni az időpontok számát.
A tömlőt ne húzzuk a befüvesített területen, mert a fűmagokat kikaparhatjuk vele. A fűmagos füvesítésnél, az első fűnyírásig tilos a területre rámenni. Gyepszőnyegezés
A gyepszőnyegeket nyáron a lehető leghamarabb fel kell használni. 1 napnál tovább tárolt gyepszőnyegeket ki kell teríteni és öntözni szükséges. A gyepszőnyegeket naptól védett helyen tároljuk, vagy árnyékoló hálóval takarjuk. Gyakori hiba, hogy a gyepszőnyeg nyáron későn kerül lefektetésre, töve a fényhiány miatt besárgul, majd kiterítve a napra leég a levele. Ez a csík ilyenkor gyakoribb öntözést igényel, de megfelelő odafigyeléssel meglehet menteni. Lefektetés követő néhány napban nagy odafigyelést igényel a gyepszőnyeg, a levél elszíneződése esetén azonnal cselekedni kell, többnyire vízutánpótlással.
Gyepszőnyeges füvesítésnél tilos a rögzítő legyökeresedésig (ami talaj típustól függően 2-4 hét is lehet), focizni (szaladgálni).
Vakondháló a vakondtúrások ellen
A vakond hasznosságáról csak azok vélekednek másképp, akiknek a vakondtúrások megkeserítik az életét. Füvesítés előtt nem elhanyagolható gondolat azoknak, akik nem szeretnének 100 ezreket (hallottam ilyenről) rákölteni a különféle csodaszerkentyűkre, amik általánosságban elmondhatók, hogy nem segítenek a problémán. Bár füvesítés után könnyű okosnak lenni, azonban ha nem akarjuk egész életünket ennek megoldására áldozni, úgy ha már amúgy is füvesítésre kerül sor, akkor vakond hálóval érdemes orvosolni a problémát. Az eddig nem volt vakond gondolatoktól feledkezzünk meg.
Egyik megrendelőnknél időszakos kertgondozást szoktunk végezni, a füvet a tulajdonos vágja. Néhány éve egy céget megbízott a kertépítéssel. A kertépítés előtt nem volt vakond. Közel 200 m3 termőföldet hozattak egy összesen 300 m2-es kertbe, öntözőrendszer, gyepszőnyeg, stb. Vakond háló nem került a gyepszőnyeg alá, bár a tulajdonost a vakond hálós opció lehetőségéről nem is tájékoztatták. Itt a vakondok olyannyira elszaporodtak a vaskos termőrétegben, hogy a fűnyírás minden alkalommal több tucat 20 cm magas vakondtúrás elgereblyézésével kezdődik. Az öntözőrendszer szelepdobozai minden téliesítéssel és tavaszi indítással tömve vannak földdel. A több milliós kertépítésből csak egy néhány 10 ezer Ft-os tétel maradt ki, aminek köszönhetően újabb, több 100 ezres beavatkozással lehetne szép, kevesebb gondozást igénylő kertet varázsolni.
A vakondok ellen éppen ezért a vakond háló az egyetlen elismert, állatbarát kertépítési művelet, amit általában csak gyepszőnyeg alá lehet szakszerűen füvesítéssel együtt elvégezni. Sok kertépítő ajánlja 15-20 cm föld rátöltés követő fűmagos füvesítésnél is. A vakond azonban megtalálja a háló legszélét és bemegy a fű és a vakond háló közé. Ott pedig óriási kárt tud tenni a gyepünkben. Amennyiben a fűmagos füvesítés előtt termőfölddel tudjuk feltölteni a területet, úgy a vakondhálót csak a felső 5-10 cm-es rétegbe tegyük.
Gyepszőnyegezést követő öntözés
A gyepszőnyegek első beöntözésénél a gyepszőnyeg csíkok és az alatta lévő néhány cm-es talajréteg átnedvesítése a cél, amit a gyepszőnyeg legyökeresedése, és a talaj tömörödésével, folyamatosan, egyre mélyebb rétegben kell elvégeznünk. Az első beöntözést követően lehet a gyepszőnyeg csíkokat lehengerezni, mert csak ezt követően tudunk megfelelő kontaktust biztosítani. Amennyiben a hengerezés közben az illeszkedési pontok közül sár tör elő, vagy a területen lépkedve lábunk érzékelhetően besüllyed, úgy a gyepszőnyeget túlöntöztük. Amennyiben megoldható, ilyenkor érdemes eltolni a hengerezés idejét néhány órával, esetleg a következő napra.
Mindkét füvesítési módszernél elmondható, hogy kerüljük a késő esti órákban, (különösen meleg estéken) való öntözést, mert azzal kedvezünk a gombás betegségek kialakulásának. A déli, erős napsütésben való öntözéstől ne féljünk. Amennyiben a leveleken megfolyik a víz (tehát nem keletkeznek apró vízcseppek, amik nagyítóként funkcionálnak), úgy egyáltalán nem kell tartanunk a perzselés veszélyétől. Nyáron ennek a későbbiekben is komoly hűtési feladata van.
Füvesítésre vonatkozó garancia
A füvesítésre 28 nap garanciát biztosítunk. A fűmagos füvesítésnél a garancia kezdete az első fűnyírástól számolandó, amit minden esetben Mi végzünk.
Garanciális okok:
- erős süllyedések a területen
- száradások a területen (csak ha mi építettük az öntözőrendszert)
- fűmagos füvesítésnél 3. fűnyírás után is túl ritkás gyepfelület. (extrém időjárás, többnyire túl sok csapadéknál erre nincs garancia)
- talajkártevők kártétele, nagyobb foltokban eltűnő fű
- vakondtúrások (amennyiben van vakondháló)
- gyepbetegségek (extrém időjárás, többnyire elnyúló csapadékos időjárásra nem vállalunk garanciát)
Amire nincs garancia:
- A minőségi füvesítés sikeressége, nagyban függ az öntözést végző személy idejétől, technikájától, ezért a füvesítésre csak automata öntözőrendszer működése mellett vállalunk garanciát.
- Amennyiben a fűmagot vagy gyepszőnyeget Ön szerzi be, úgy ezekből adódó problémákra nem vállalunk garanciát.
- A további garanciás feltételen kívül eső okokat mindig szóban egyeztetjük Önnel az adott kert, és évszak körülményeihez igazítva, így átadáskor kérje ki külön tanácsainkat, hogy ezeket a garanciát vesztő okokat elkerülje.
Amennyiben szeretne Ön is kertjébe egy szép életerős pázsitfelülettel rendelkezni, de nem szeretné elkövetni a leggyakoribb füvesítési hibákat, úgy telepítéssel kapcsolatban keressen Minket!
Füvesítési árakról tájékozódjon az Árak menüpont alatt!