Sziklakert

  • Sziklakert építése

    sziklakert a terasz mellett

    A sziklakert építése különös figyelmet kívánó kertépítési munka. Minden egyes sziklát külön megkell keresni, többszöri próbálgatás után a helyére kell illeszteni. Amennyiben apró kövekből alakítjuk ki a sziklakertet akkor bár könnyű vele dolgozni, de a végén egy elég giccses eredményt kaphatunk.

    Jobb eredményt érhetünk el, amennyiben nagyobb sziklákat alkalmazunk. A több 10 kg-os esetleg 100 kg-os kövekkel dolgozni meglehetősen nehéz. Egyes esetekben egy kisebb kerti gép ereje is szükséges lehet. Amennyiben a köveket szorosan rakjuk egymáshoz, úgy olyan hatást érhetünk el, mintha az egy nagy méretű széttöredezett sziklából állna. A köveket ennél érdemes minnél pontosabban összeilleszteni, hogy a lehető legtermészetesebb hatást érjük el.

     

    Sziklák beszerzése


    kerti sziklak beszerzeseNagy sziklakert esetén a sziklákat legegyszerűbben kőbányákból szerezhetjük be. Nagy szerencsénk lehet, ha a közelünkben található ilyen, mert itt fillérekért, hozzájuthatunk az alapanyaghoz.

    A szállítási költség az, ami ilyenkor számottevőbb. Sziklakert építésénél, csak és kizárólag fagyálló sziklákat használjunk. A bánya különböző rétegeiben más és más színű köveket bányásznak. Amennyiben időnk és energiánk engedi, akkor keressünk olyat, amely közvetlen kapcsolatban volt a természeti elemekkel.

    Az ország területén levő bányák többsége magántulajdonban vannak. Kertészeti árudákban vagy kimondottan kőkereskedésekben is beszerezhetjük a sziklákat, kicsit borsosabb áron, de ha csak egy néhány m2-es sziklakertet szeretne építeni akkor ez a legegyszerűbb.

    Sziklakert építésének elkezdése


    Rossz vízelvezetésű, vagy enyhén lejtő sziklakerteknél, vízelvezető drén réteg szükséges az aljára, amit nagyobb szemű kőzúzalékot, kavicsot célszerű elhelyezni, hogy a tükör alján összegyűlő vizet elvezesse. A földréteg közé folyását geotextiliával célszerű megakadályozni. Drénréteg elhelyezése a lejtős vagy jó vízáteresztő képességű (pl: homoktalaj) sziklakerteknél nem indokolt.

    Lejtős terepen a rétegeket majdnem vízszintesen célszerű kiképezni, lapjukra fektetett, enyhén hátrafelé dőlő kövekből. A szemnek is ez a legkellemesebb és megépíteni is könnyebb. Az így elhelyezett kövek szilárdsága stabil és a ferde felületük révén a víz hátrafelé a növények gyökereihez folyhat.

    Meredeken lejtő területeknél a köveket szorosan rakjuk egymáshoz, hogy a laza talajt jobban megtartsák. Az egyes sziklákból megépített rétegek vastagságát és a kövek egymástól való távolságát folyamatosan változtassuk, hogy minnél természetesebb hatást keltsenek.

    A talajkeverék igen laza, a vizet könnyen áteresztő, de azért elég jól tartó, tápanyagban közepesen gazdag legyen, hogy segítsük vele a sziklakerti növényeink növekedését, de azért csökkentsük az agresszív tápanyagigényes gyomok későbbi előfordulását.

    Az építést mindig lentről érdemes kezdeni majd fokozatosan haladjunk felfelé. Figyeljünk a sziklakerti kövek stabilitására is, a nagyobb, erősebb köveket a sziklakert alján alkalmazzuk. Nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük a sorba rakott kövekből készült rétegek párhuzamosságát, dőlését. A sziklából felépített teraszokat később növényekkel betelepíthetjük. Az egymás mellé tett kövek között hagyjunk 2-3 cm-es hézagot. Ezek a szikla repedéseit jól utánozzák és később a sziklakerti növények ezekbe a repedésekbe belefutva természetes hatást keltenek. 
    Az építés minden lépése közben gondoljunk arra, hogy az a legvégén, hogy is fog egy egységes képpé összeállni. Különösen igaz ez, ha kevés szikla áll a rendelkezésünkre. Nem árt, ha a nagyobb köveket már a legelején megpróbáljuk arányosan szétosztani a teljes területen, és különösen azokra a részekre kell itt gondolni ahol nagyobb szintkülönbségeket akarunk áthidalni. Így a végén nem érhet meglepetés, mikorra már csak a kisebb kövekből tudunk gazdálkodni. Persze építés közben megengedett még, hogy egy-egy követ áthelyezzünk, de így megtakaríthatunk egy kis energiát munkánk során. 

    A sziklakerti növények ültetése

     A sziklakerti növények kiválasztásánál mindig vegyük figyelembe, hogy milyen égtáj felé helyezkedik el a sziklakertünk. Bár többnyire a déli oldal felé szokott elhelyezkedni azonban sokszor előfordul, hogy a teraszunk vagy egy lejtős oldalkert az északi, esetleg keleti oldalon található. Esetleg a nyugati oldalon van a ház mellett és csak késő délután kap napot a sziklakertünk. Ezért ezekre a részekre kevesebb napot igénylő növényeket kell választanunk. A növények növekedési erélyüket is vegyük figyelembe. Sok kis növényként megvásárolt örökzöld idővel teljesen a sziklakertünk fölé nőhet és kitakarja annak egy nagyobb részét. Közben sok kisebb növényt is elnyomva. Az erősen terjedő talajtakaró növényeknek érdemes sziklákból elhatárolásokat csinálni, mivel idővel a lassabban terjedő sziklakerti növényekre ezek rátelepednek és teljesen átveszik azok területeit is. Amennyiben látványos sziklakertet szeretnénk építeni, úgy a növény lomb és virág színeire is érdmes nagy hangsúlyt fektetni. A különböző lombszínű, virágú és levél formájú növények jól mutatnak egymás mellett, azok különleges formáját, színeit jobban erősítik. A fehér virágszínű növények vagy a fehér sziklák különösen kiemelik a élénk színű növényeket. A növények megválasztásában a következő cikkünkben Sziklakerti növények részletesebben is olvashat.

    Sziklakertek öntözése

    Bár a sziklakerti növények közül sok szárazságtűrő, időnként hosszabb aszályos időben már ők is igényelnek megfelelő öntözést. A magasabb területek a leginkább érzékenyek erre, mert innen megy el leghamarabb a csapadék. Amennyiben gondoskodunk időszakos öntözésről úgy ráadásul a kevésbé szárazságtűrő növények közül is válogathatunk.  Az ültetés közben különösen nyáron a kis méretű sziklakerti növények a száraz talajba gyorsan kiszáradhatnak, így azokat előtte megfelelően bekell áztatni, a sziklakerti talajt az erózióra vigyázva szintén bekell öntözni. A sziklakertek beöntözésénél érdemes megemlíteni az automata öntözést. 

    Csepegtetős öntözés

    Sziklakert csepegtetős öntözéseKisebb sziklakerteknél ha célzottan akarjuk beöntözni a növényeket, úgy a kisebb szigetek közé 16-os átmérőjű csepegtető csöveket  lehet ültetést követően behúzni. A csepegtetőcsöveket mindig a növények körüli magasabb talajszintre helyezzük. Előnye, hogy más területek, házfal, terasz, járda nem kap felesleges vizet.  Hátránya, hogy az elején míg a növények megfelelően be nem növik a területet, úgy szem előtt maradhatnak. Sokszor még a talajtakarás sem segít mindenhol. Nehéz minden növény tövéhez eljuttatni, a sziklákkal jól körülhatárolt kis szigeteknél szinte lehetetlen.

    Mikroszórós öntözés

    Ez után következik a mikroszórós öntözés, amihez elég egy vastagabb gerincvezetéket végighúzni, akár kissé a föld alatt és innen vékony úgynevezett spagetti csövekkel lehet a mikroszóróra leágazni. Előnye, hogy ezek már nagyobb területeket tudnak beöntözni, akár a magasabb növények fölött is, eltudnak öntözni. A mikroszórókat a növények növekedésével könnyedén átlehet helyezni. Hátrányuk, hogy maguk alá közvetlenül nem tudnak öntözni, így több szórófej szükséges a fedéshez. Rossz beállítás esetén a házfalat, járdát, teraszt is feleslegesen locsolhatjuk. Valamint ezek sem teljesen láthatatlanok. Kutya, gyerekek könnyedén hozzáférnek, letörhetik.

    Szórófejes öntözés

    Elsősorban nagyobb sziklakerteknél alkalmazzuk. Ilyenkor egy föld alatti gerincvezetékről ágazunk le általában nagyobb  20-30 cm kiemelkedésű szórófejekkel, amibe spray vagy rotator fúvókát is lehet választani. Előnyös tulajdonsága, hogy az öntözésen kívül láthatatlan marad, nagy területeket képes beöntözni. Hátrányos tulajdonsága, hogy még a sziklák behelyezése előtt kell a gerincvezetéket behelyezni, valamint a szórófejek kiállásait is, jól megkell tervezni, összehangolni a beültetett növények előtt. A szórási távolságokat nehéz pontosan beállítani. Az egyenletes fedéshez itt is sok szórófej szükséges. A nagy növények kitakarhatják a szórást és a víz jelentős részét felfogják, így azok túlöntözésben míg a mögöttük levő növények kis vízadagban részesülnek. A növények növekedésével nehézkes a szórófejek áthelyezése. Ezt a fajta öntözést alkalmazhatjuk még úgy is ha a sziklakertünk gyepfelület mellett található így az itt levő szórófejeket ráirányíthatjuk a sziklakertre. Mindenesetre megemlítendő, hogy a szórófejes öntözés mindig inkább kiegészítés a sziklakerteknél. 

    Sziklakert talajtakarása

    Sziklakert talajtakarása fenyőkéreggelA talajtakarásra azért van szükség, hogy a növények míg besűrűsödnek, elterjednek védjék a talajt a kiszáradástól. Az üresen maradt részeken a gyomnövények is lassabban tudnak megtelepedni, így időt adhatunk a növények lassabb növekedésének. Itt mindenkinek magának kell eldönteni, hogy melyik talajtakarási munkák megfelelőek a sziklakertjükhöz.

    Sziklakert talajtakarása fenyőkéreggel

    Tudom, sokan óckodnak ettől a talajtakarástól mert kissé tájidegen a sziklák közötti fenyőkéreg, azonban mint írtam erre addig van szükség míg a növények megfelelően elterjednek. Így idővel ez már nem jelent akkora gondot. Különösen ha erre kisebb méretű, gyorsabban lebomló fenyőkéreg örleményt választunk, ami általában pont a növények elterjedéséig biztosítja a talajtakarást. Akit azonban a lassabb lebomlás nem zavar, úgy bátran használhat nagyobb méretű örleményt is. 

    Sziklakert talajtakarása kaviccsal

    Jobban elfogadott talajtakarás egészen addig ameddig tudunk kisebb méretű örleményt biztosítani a sziklánk anyagából. Ugyanis ha más típusú, színű kavicsokat használunk, addig úgy gondolom mesterkéltebb hatást is kelthet mint a fenyőkéreggel borított sziklakert. Például egy sárgás-vöröses márványozott sziklák köré egy hófehér vagy sárga színű kőörlemény szintén tájidegen hatást kelt.

     Balesetvédelem


    A sziklakert építése is mint sok más kertépítési munka meglehetősen balesetveszélyes. Ezért nem árt néhány dolgot megfontolni építés során.
    Sziklakert balesetvédelem

    • Használjunk védőfelszerelést bőrkesztyűt, és kőtörés esetén védőszemüveget. A lepattanó szilánkok nagyon hegyesek és könnyen a szemünkbe kerülhetnek.
    • Nagyobb sziklákat egyenes háttal próbáljunk megemelni, hogy elkerüljük a későbbi gerincfájdalmakat.
    • Egy-egy szikla lerakásakor ügyeljünk a kezünk és lábunk, különösen az ujjaink helyére.
    • Ne dobáljuk a sziklákat, mert egy-egy elszabaduló szikla könnyen kárt tehet bármiben vagy bárkiben.
    • Válogatás során a sziklák áthelyezésekor mindig olyan oldalára tegyük amin stabilan fekszik.
    • Beépítésnél mindig figyeljünk a sziklakert statikájára, nagy és súlyos sziklákat mindig alacsonyabb ponton helyezzünk el, alattuk a földet alaposan tömörítsük meg a későbbi balesetek elkerülése végett.
    • Remélem a sziklakert építéséhez szükséges néhány információ segítségül szolgált önnek.

    Amennyiben többet szeretne tudni a témáról, úgy olvassa el az alábbi cikkeinket:

    Sziklakert típusok

    Sziklakerti növények

    Sziklakertek gondozása

  • Sziklakert típusok

    Tájképi vagy mértani sziklakert?

    A kertben a növény és a kő együttes hatásának egyik legkedveltebb megjelenési formája a sziklakert. A dolomit, mészkő és a homokkő a leggyakrabban használt sziklakerti építőanyag. Az üledékes kőzetek sziklakibúvása könnyebben utánozható, mint a sötétebb színű robusztus vulkáni kőzeteké. A szivacsos vagy szemcsés szerkezetű mészkő és homokkő jó, mert a növények a kövek hézagaiban könnyebben megtudnak kapaszkodni, telepedni, amivel természetesebb hatást érhetünk el.

  • Sziklakertek gondozása

    Sziklakertek ápolási munkáiA sziklakertek hasonlóan a virágfelületekhez nagyon gyakori és gondos ápolást igényelnek. Az alkalmazott növénycsoportok a cserjék, örökzöldek illetve az évelők képviselői, ezért a fenntartás is három csoportból adódnak. A sziklakertek hosszú távon csak akkor fejtik ki magas díszítőértéküket, ha rendszeres szakszerű gondozásban részesülnek. Mivel ez megfelelő szakképzettséggel párosul, a kézi munkavégzés meglehetősen költséges.

    A fenntartási költségek csökkenthetők, ha inkább az ellenálló talajtakaró cserjék és örökzöldek közül kerülnek ki, melyek jó gyomelnyomó képességgel rendelkeznek. Azonban míg ezek megnőnek, addig néhány éven keresztül gondoskodnunk kell a sziklakert gyommentes állapotáról.

    A sziklakert növényeinél is elengedhetetlen az általános ápolási munkákról az öntözésről, tápanyag utánpótlásról, növényvédelemről és a talajápolásról gondoskodnunk.

    Sziklakertek öntözése


    Bár a sziklakerti növények többsége szárazságtűrő növényfajokból áll, de öntözésük mégis indokolt lehet. Ez azért lehetséges, mert a hegyvidéki és a hazai táj vízrajza meglehetősen eltér egymástól. Egyrészt a téli hóolvadásnak köszönhetően a hegyekben is jelentős mennyiségű víz áll a növények rendelkezésére. Ezért is esik a virágzási idejük többnyire a tavaszi hónapokra. Másrészt a magashegység és félsivatagos környezetben a hajnali órák meglehetősen párásabbak. Ezért is igényelnek a fajok egyes életszakaszokban több vizet. Öntözés hatására nagyobb díszértéket fejtenek ki. A sziklakerti fajok, kényesek a pangó vízre, ezért értékelik a jó vízelvezetésű talajokat.

    A sziklakerti fajoknak azonban jó része tökéletesen fejlődik az öntözetlen körülmények ellenére. Ezek a fajok általában honosak nálunk, vagy hasonló éghajlatú területekről származnak. A sziklakertek különleges kialakításuknak köszönhetően nagyon érzékenyek az erózióra, a kimosódásra. Ennek mérséklésére jól jöhet a kőzúzalékos takarás, amit célszerű a nagyobb vízfolyás rongálása miatt alaposan betaposni, gumikalapáccsal megtömöríteni.

    Sziklakert öntözési módok

    • kannás öntözés: az erózió elkerülése és a föld kellő vastagságú átnedvesítése céljából ajánlatos öntözőrózsát használnunk és többször ismételve kijuttatnunk a vizet
    • tömlős öntözés: könnyebb fizikai munka, mint a tömlős, nagyobb felületre alkalmas, az erózió ellen kis porlasztású öntözőfejjel kell ellátni a tömlővéget
    • automata öntözőrendszer: önműködő rendszer,a mikro szórófejek alkalmazásának hátránya, hogy a megfelelő szóráskép hatására ezek mindig láthatók és a sziklakert természetes megjelenését csökkentik.

    Sziklakertek tápanyag utánpótlása


    A legtöbb sziklakertben alkalmazott faj kistermetű vagy lassú növekedésű. Virágzásukhoz és egészségi állapotuk fenntartásához, megújulásához ezek a fajok is igénylik a megfelelő tápanyagellátást. Magas szerves anyag tartalommal rendelkezzenek és komplex, de nem nitrogéntúlsúlyos trágyával legyenek kiegészítve.

    Sziklakert építését követően, ha kellő mennyiségű tápanyag valamint agyag, áll a növények rendelkezésére akkor a sziklakerteknek a telepítést követő 2-3 évben nem kell tápanyag utánpótlásról gondoskodnunk. A fenntartó trágyázás évei alatt folyamatos tápanyagszükségletről kell gondoskodnunk, amire az állati eredetű trágyák a magas N-nek köszönhetően nem alkalmasok. Célszerűbb lehet 2:1:1 arányú N:P:K komplex műtrágyák alkalmazása.

    A virágzás megelőzően és a hajtásnövekedésekor is szükséges lehet a tápoldatozás. A tápanyag-utánpótlás az egyes fajok függvényében is változhat. A tápanyag-utánpótlás hozzáértést és szakértelmet kívánó munka ezért érdemesebb ezt szakemberre bízni.

    Sziklakertek növényvédelme


    A sziklakertek is mint sok más vegyes évelőágyás meglehetősen faj gazdag. Különleges és eltérő igényeiknek köszönhetően az élettani megbetegedések, a hiánybetegségek meglehetősen gyakoriak. A kórokozó és kártevők tekintetében a megelőző és agrotechnikai eljárások vethetők be. Ennek értelmében a fajválasztás a leghatékonyabb védekezési módszer. Így szorult ki a sziklakertekből a törpe kecskerágó (Euonymus fortunei), mert magával vonzza a kecskerágó-pajzstetűt (Unaspis euonymi), mely ellen alacsony hatékonyságú a kémiai védekezés.

    Sziklakertek leggyakoribb fenntartási munkája a gyomnövények elleni védekezés. Leggyakoribb gyomnövények itt a tarackoló és szárazságtűrő évelő fajok. A sziklák repedéseibe behatolva, gyakorlatilag kiirthatatlanná válnak. A sziklakertek sok dísznövénye is rengeteg magot termel és meglehetősen gyomosít. Jellegzetes példa erre a pimpók nemzetsége (Potentilla sp.). A gyakori védekezés elsősorban gyakori kézi gyomlálással valósítható meg. A növényeket célszerű mielőbb eltávolítani, még a megerősödésük előtt. Erre alapos növény ismerettel rendelkező szakember alkalmas. A nyár második felében illetve ősszel 14 naponként érdemes a sziklakertet átnézni és a gyomokat gyökerestül eltávolítani. Erősebb gyomok esetén alkalmas szerszám lehet az acatoló vagy kapircs használata.

    Elhanyagoltabb sziklakerteknél, az évelő gyomnövények megerősödésének elkerülése esetén hatásos lehet a kémiai védekezés. Itt elsősorban a totális hatású, felszívódó vegyszerek jöhetnek számításba, bár hamarosan elbúcsúzhatunk ezektől a vegyszerektől. Ezek erősen rákkeltőek. Ilyen szerek pl.: a glifozát hatóanyagúak (Finale, Glyphogan, Glialka stb.).  Ha a gyomok még meglehetősen kicsik, akkor ecseteléssel vigyük fel az előírt legnagyobb töménységű szert. Vigyázzunk, hogy más dísznövények leveleire ne kerüljön, mert azt is ki irtják. A gyomirtók veszélyes növényvédelmi vegyszerek közé tartoznak, ezért ennek használatát bízza inkább szakemberre.

    Sziklakertek speciális ápolási munkái

    • metszés: az egyes növényfajok méretének szabályozása, fás, vagy fásodó szárú növények ápolása, elöregedés céljából ifjító metszés pl.: zsálya (Salvia Officinalis), levendula (Lavendula Officinalis)
    • visszaszorítás: a növények közötti borítási arány szabályozása, a tarackokkal terjedő fajok visszaszorítása pl.: varjúhájfélék (Sedum sp.)
    • talajtakarás megújítása: a kőzúzalék belekeveredik a talajba, vagy nagy esőzéskor lemosódik. 1-2 évenként érdemes megújítani ezt a réteget.
    • elnyílott virágok és száraz részek eltávolítása: díszítő érték fenntartása érdekében a növény flóra változatosságának köszönhetően heti, kétheti fenntartási munka
    • lombgyűjtés: nagyon fontos őszi és kora tavaszi ápolási munka, fény, levegő és növényvédelmi jelentősége van, kézzel vagy lombszívó géppel végezhető.
    • kövek igazítása: nagyobb esőzések után, a balesetveszély elkerülése végett a kövek alá földet tömöríteni, kőzúzalék visszaterítése
    • pótlás, felújítás: rövid életű fajok cseréje, tőosztással ifjítani, a talajuntság elkerülése végett a növények helyét cserélgetni, váltogatni

    Amennyiben többet szeretne tudni a Sziklakertekről, úgy ajánlanám a további cikkeinket:

    Sziklakert típusok

    Sziklakert építése

    Sziklakerti növények

  • Sziklakerti növények

    A sziklakertekben a kövek nagysága meghatározza a növény és kő közötti arányt, azt, amely kellemes összképet ad. A sziklakert egyes részeiben a kő emelkedik ki, míg más részeken a növényzet uralkodik. Az "egy kő - egy növény" elhelyezés mesterséges hatást kelt, ezért kerüljük. A egymáshoz közel elhelyezkedő kő és növény mértetei harmonizáljanak egymással. A kis kő elé ültetett nagy növény elnyomja, és eltakarja a követ.

Szolgáltatást vállalunk

Szolgáltatási terület

Fűmag, műtrágya katalógus