A sziklakertekben a kövek nagysága meghatározza a növény és kő közötti arányt, azt, amely kellemes összképet ad. A sziklakert egyes részeiben a kő emelkedik ki, míg más részeken a növényzet uralkodik. Az "egy kő - egy növény" elhelyezés mesterséges hatást kelt, ezért kerüljük. A egymáshoz közel elhelyezkedő kő és növény mértetei harmonizáljanak egymással. A kis kő elé ültetett nagy növény elnyomja, és eltakarja a követ.
A sziklakerti növények összeválogatásánál az esztétika mellett figyelembe kell venni a növények környezeti igényeit is. A sziklakert különböző részein más és más mikroklímai eredményeket figyelhetünk meg.
A sziklakerti növények elhelyezése a tájolás tekintetében
A sziklakertek tájolását tekintve a déli és a nyugati oldal a legmelegebb és legszárazabb. A téli és nyári hőingadozás itt a legextrémebb. Ezen a részen a fényt, meleget kedvelő és szárazságot tűrő fajok érzik jól magukat. Ide sokféle sziklakerti növény közül választhatunk a varjúhájfélék (Sedum), kövirózsa (Sempervivum), madárhúr (Cerastium), vagy Veronica félék mind-mind közkedvelt szárazságtűrő növények.
.jpg "Sziklakert fényigényes növényei")
Képek balról-jobbra:→
1. Allium schoenoprasum- Metélőhagyma
2. Sedum spurium 'Purpurteppich' - Pompás varjúháj
3. Arabis caucasica - Kaukázusi ikravirág
4. Sempervivum sp. - Kövirózsa fajta
5. Dianthus carthusianorum - Barátszegfű
A sziklakertek keleti oldala bár hasonló mennyiségű fényt kap, mint a nyugati, ez azonban mégis nyirkosabb, mivel a hűvös reggeli órákban éri többet a nap. Itt szépen fejlődnek a déli oldalra telepíthető növények, de a több párát igénylő alhavasi fajok is megélnek. Ilyen növények pl.: sárga ibolya (Viola biflora) vagy a havasi ikravirág (Arabis alpina)
Képek balról-jobbra:→
1. Viola biflora - Sárga ibolya
2. Arabis alpina - havasi ikravirág
3. Vinca major 'Variegata' - Tarka levelű nagy meténg
4. Hosta plantaginea 'June' - Árnyékliliom 'June' fajta
A sziklakertek északi oldala a leghűvösebb, legárnyékosabb, a kövek között páfrányok (Dryopteris), kőtörőfüvek (Saxifragaceae) egyaránt jól érzik magokat, de ültethetünk árnyékliliomokat (Hosta), meténgeket (Vinca), vagy haranglábat (Campanula) is.
Képek balról-jobbra:→
1. Vinca minor - Kis meténg
2. Campanula carpatica 'White Clips' - Kárpát Harangvirág 'White Clips' fajta
3. Hosta plantaginea 'August Moon' - Árnyékliliom 'August Moon' fajta
4. Convallaria majalis - Májusi gyöngyvirág
5. Matteuccia struthiopteris - Struccpáfrány
Sziklakerti növények vízigénye
A sziklakert beültetésénél vegyük figyelembe a terület lejtettségét is. Magasabb területekről gyorsabban elszivárog a víz, ezért ide a szárazságtűrő növényeket, míg lejjebb a vízigényesebb fajokat ültessük. A hasonló vízigényű növényeket próbáljuk egy helyre csoportosítani így fenntartás során is pontosabban ki tudjuk elégíteni a rájuk vonatkozó igényeket. Öntözés során nem csak lefele szivárog a víz a talajban. A talajban 1 mm-nél is kisebb hajszálcsövek vannak, amiknek köszönhetően a víz különböző irányokba felemelkedik vagy lesüllyed. Ezek vízemelése vagy süllyedése nagyban függ a kapilláris talaj szerkezetétől, és a szemcsék méreteitől. Ezért, ha megöntözünk egy növényt akkor a mellé ültetett növények is fognak több-kevesebb vizet kapni.
Sok növénynél találjuk a szárazságtűrő kifejezést ami nem egyenlő a szárazságkedvelővel. Ezek a növények csak alkalmazkodtak a szárazsághoz. Általában vagy húsos levelekben tárolják a nedvességet és még sok esetben rendelkeznek szőrszár szerű képződményekkel és tüskékkel is amikkel csökkentik a párolgási veszteségeket. Ezek napárnyékolóként működnek. Ráadásul ezek a képződmények még plusz védelmet nyújtanak a vízre szomjas állatok ellen. Azonban sok fajnál a mérgező tejnedvet sem szabad elfelejteni mint plusz védelmet.
A szárazságtűrés nem minden esetben jelenti azt, hogy nem szeretik a vizet, csak ezek öntözetlen körülmények között is megélnek. A varjúháj félék (Sedum) vagy a Molyhos madárhúr (Cerastium) is kifejezetten szárazságtűrő sziklakerti növények míg gyakori öntözés hatására erőteljesen elkezdenek növekedni és sokszor a "fejére" nőnek a mellettük levő gyengébb növekedésű évelőknek. Ami sokkal inkább fontos az a talaj vízelvezetése, ugyanis kaphat némelyik növény többlet vizet, de ha a pangó vízre érzékeny és olyan talajba van ültetve, aminek rossz a vízelvezetése, akkor szinte biztos, hogy előbb-utóbb elfog pusztulni.
Az őszi növényültetés alkalmas lehet, de ha a sziklakert építésével egy időben történik, akkor célszerű a föld tömörödése érdekében ezt tavaszra áthelyezni. Ilyenkor a virágzó sziklakerti fajok között is könnyebben tudunk válogatni. Nyár végén vagy ősszel azonban a hagymás, gumós növények elültetése elengedhetetlen, ezért ezt ne halogassuk.
Remélem néhány mondatban segíteni tudtam a sziklakerti növények telepítésével kapcsolatban.
Amennyiben többet szeretne tudni a Sziklakertekről, úgy ajánlanám az alábbi cikkeinket.